A Halloween minden évben október 31-én megtartott ünnep, amely az ókori kelta Samhain népi hagyományaiból alakult ki, angolszász kultúra hatására terjedt el Magyarországon is a rendszerváltás után. A Samhain az óév végét és az újév kezdetét jelentette a keltáknál, amikor a hiedelem szerint elmosódott a határ az élők és a holtak világa között. Az ünnep neve az angol All Hallows’ Eve (Mindenszentek előestéje) kifejezésből ered.
Legfőbb szokásai és szimbólumai:
Töklámpás (Jack-o’-lantern): Faragott, kivilágított sütőtökök, amelyekkel eredetileg a gonosz szellemeket űzték el.
Csokit vagy csalunk (Trick or treat): A gyerekek jelmezbe öltözve járják a házakat édességet gyűjtve.
Jelmezek és dekorációk: Boszorkányok, kísértetek, csontvázak, denevérek, pókok és pókhálók.
A tökfaragás mélyen gyökerezik a magyar népi hagyományokban is, és jóval azelőtt létezett nálunk, hogy a modern, amerikai típusú Halloween elterjedt volna. A 20. század eleji paraszti világban az őszi betakarítások után kifejezetten kedvelt időtöltés volt a világító tökök készítése.