Történet
április 22, 2024 2024-04-22 14:41Történet
Iskolánk története
Az Alapítás Éve: A Kertészeti Telep Kezdeti Lépései (1906-1926)
Az iskola alapítási éve 1906, illetve 1926. Mai területén 1906-ig haszonbéres földek voltak, ahol többnyire bolgár kertészek zöldségféléket termeltek. A zuglói elemi iskola igénylésére a tanács 1906 őszén ezekből a földekből az elemi iskolához kapcsolódó Kis Szuglói Gazdasági Ismétlő Iskola részére 4 holdalt jelölt ki gyakorlóterület céljaira, azzal a kikötéssel, hogy azt kertészet, szőlőművelés, gyümölcsfatenyésztés és más mezőgazdasági célra kell fordítani. A tanácsnak ez a rendelkezése vetette meg az alapját a kertészeti telepnek. A tanács 3 év után ezt a területet 16 holdra bővítette ki.
Szabó István Víziója: A Székesfővárosi Gazdasági Népiskola Megszületése (1905-1907)
Ezzel párhuzamosan 1905-ben Szabó István fiatal vidéki tanító tervet dolgozott ki egy gazdasági irányú szakiskola és mintagazdaság létrehozására, mely tervet Budapest Székesfőváros Tanácsa elfogadott. Az alakuló Székesfővárosi Önálló Gazdasági Népiskola működésére a VII. ker. Egressy út 73. alatti 40 kh területű üres telket jelölte ki, amely a Hajtsár út(ma Nagy Lajos kir.) - Egressy út - Mogyoródi út - Angol utca közötti területet jelentette. Az iskola 1907-ben kezdte meg működését Szabó István igazgatása alatt.
Kertészeti Tudás és Gyakorlat: A Székesfővárosi Iskolai Növénykert Szerepe (1909-1913)
Három tantermet rendeztek be, az iskola akkor gazdasági és kertészeti irányú négy osztállyal indult, a tanulók létszáma 117 volt. A határozatban azt is elrendelte a tanács, hogy a VII. kerület Egressy út 71. szám alatti Polgári Leányiskolához kapcsolódó Gazdasági és Háztartási tanfolyam tanulói gazdasági oktatását a népiskola területén végezzék.
A Fejlődés Időszaka: Az Önálló Gazdasági Népiskola és Kis Szuglói Gazdasági Ismétlő Iskola (1913-1926)
1909-ben az Önálló Gazdasági Népiskola szomszédságában megalakult a Székesfővárosi Iskolai Növénykert,
igazgatója Kiss Jenő Sándor ideiglenes hivatalnok volt. 1912-től Varga Márton lett az igazgató. A székesfőváros tanácsa 1913. augusztus hó 26-án a 63.443/903-XIV. számú határozatával az Egressy út 71 sz. alatti Polgári Leányiskola felett, annak épületében egy önálló Kertészeti Gazdasági és Háztartási Leányiskolát nyitott meg, három-három évfolyammal, melynek az iskolai növénykert szolgált gyakorló települ.
Az Új Korszak Kezdete: Budapest Székesfővárosi Községi Kertészképző Iskola (1926-1928)
Az Önálló Gazdasági Népiskola 1913-ban elköltözött. 1926-ban a Kertészeti Gazdasági és Háztartási Leányiskola és az Iskolai Növénykert összeolvadt és az Egressy út 73. szám alatt megalakult a Budapest Székesfővárosi Községi Kertészképző Iskola, melynek vezetésével Varga Mártont bízták meg.
Innováció és Oktatás: Magyarország Első Kertésztanonc Iskolájának Megalakulása (1928-1942)
A székesfőváros tanácsa az Országos Magyar Kertészeti Egyesülettel egyetértve az intézmény keretén belül 1928-ban megszervezte Magyarország első Kertésztanonc Iskoláját is. A tanonctartó kertészetek kivétel nélkül beíratták az iskolába tanoncaikat. 1942-ben az iskola szervezetében nagyjelentőségű változás történt, ugyanis a székesfőváros tanácsának elhatározásából a földművelésügyi miniszter 86.104/1942-VII. számú rendeletére Középfokú Kertészeti Tanintézetté alakította át. Az átszervezett iskolában is működött a Kertésztanonc Iskola, csak az 1944-45-ös tanév háborús nehézségei miatt nem nyílt meg.
Újraindulás és Konszolidáció: Az Iskola Évszázados Fejlődése (1946-1967)
1943-ban alakult át az iskola Kertészeti Középiskolává és 1946-tól, mint Mezőgazdasági Gimnázium működött. Az 1947-49-es években Felnőtt Dolgozók Kertészeti Középiskolája is iskolánkban végezte munkáját, majd 1950-től a Földművelésügyi Minisztérium Főhatósága alá került. 1954-ig, mint Mezőgazdasági Technikum Dísznövénytermesztési tagozata szerepelt. 1955-től az iskolatípusnak megfelelő levelező tagozat is létesült. Iskolánk 1954-től 1960-ig Mezőgazdasági Technikum Zöldség- és Dísznövénytermesztési Tagozat, 1961-től pedig általános tagozatú Kertészeti Technikum volt.
Korszakváltás: Asztalos János Kertészeti Technikum (1967-1974)
1967-ben Asztalos János Kertészeti Technikum, majd 1973-tól az Agrártudományi Egyetem Tanárképző Intézete Asztalos János Gyakorlóiskolája lett, 1972-től az oktatás kiegészült földmérő képzéssel és a neve Asztalos János Kertészeti és Földmérési Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Gyakorlóiskola lett.
Szakmai Fejlődés és Kihívások: Felnőttoktatás és Technikumi Átalakulás (1974-1991)
1974-től a végzett diákok két év gyakorlat letöltése után minősített dísznövénytermesztő vagy parképítő technikus címet kaphattak.
1955-től levelező tagozat is működött. Az oklevelet szerzettek száma eléri a 2000 főt.
A Varga Márton Iskola Megújulása: Az 1990-es Évektől Napjainkig (1991-2020)
Az 1950-es évektől kezdve a városfejlesztés, lakásbeépítés miatt az iskola területe egyre csökkent.1967-ben az Egressy út 73-ban megszűnt az oktatás. A Mogyoródi úton megmaradt alig 3 ha-os területen 1968-ban felépült az új iskola, amely jelenleg is működik. Neve 1991-től Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Intézet, GATE Gyakorlóiskola.
1994-ben térképész szakkal egészült ki a képzés szerkezete. Az iskola 1952 óta egyben a gödöllői Szent István és a Budapesti Corvinus Egyetem Gyakorlóiskolája. Az iskola országos beiskolázású, ezért kollégiummal is rendelkezik.
Az 1950-es évektől kezdve a városfejlesztés, lakásbeépítés miatt az iskola területe egyre csökkent.1967-ben az Egressy út 73-ban megszűnt az oktatás. A Mogyoródi úton megmaradt alig 3 ha-os területen 1968-ban felépült az új iskola, amely jelenleg is működik. Neve 1991-től Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Intézet, GATE Gyakorlóiskola.
